Tag Archives: mesterséges adalékanyag
A mesterséges adalékanyagok igazi veszélyei, trükkök
Miért óvakodjunk a mesterséges adalékanyagoktól, amennyire csak lehetséges?
-
Nagyon sok mesterséges adalékanyag még viszonylag új keletű, kevés információ áll rendelkezésre a hosszú távú mellékhatásokat illetően.
- Többet közülük más országokban különböző kockázatok miatt már betiltottak, de nálunk alkalmazható.
- Többet közülük itthon már betiltottak, de néha felbukkannak külföldről importált termékekben.
- Több esetben kizárólag állatkísérleteket végeztek, ahol esetenként rákkeltőként viselkedtek bizonyos mesterséges adalékanyagok, de emberen végzett kísérletek nem állnak rendelkezésre.
Egyéb adalékanyagok (ízfokozók, emulgeálók, édesítőszerek, stb.)
A leggyakrabban előforduló antioxidánsok, savanyúságot szabá-lyozók
Az antioxidánsok a tartósítószerekhez hasonlóan késleltetik az élelmiszerek megromlását. Általában azonban nincs számottevő mellékhatásuk.
E260 (ecetsav): veszélytelen, többnyire kenyérfélékben fordul elő.
E270 (tejsav): veszélytelen, többnyire kenyérfélékben, édességekben fordul elő.
E300 (aszkorbinsav, vagy C-vitamin): veszélytelen. Vízoldható, a vizeletben kiválasztódik. Felhasználási köre széles.
E330 (citromsav): erős sav, fogszuvasodást okozhat, egyébként veszélytelen, a szervezet hasznosítja. Felhasználási köre rendkívül széles.
Tartósítószerek
Az E200-tól E299-ig terjedő számozást a mesterséges tartósítószerek kapták, de előfordul néhány gázhalmazállapotú is köztük E900 feletti számozással.
A legelterjedtebbek az alábbiak:
E202 (kálium-szorbát): a legtöbb irodalmi adat szerint veszélytelen, alkalmazási területe a következőkben taglalt nátrium-benzoáthoz hasonlóan elég széleskörű, gyakran együtt alkalmazzák a kettőt.
E211 (nátrium-benzoát): allergiaszerű tüneteket (asztma, csalánkiütések, pattanások) okozhat, különösen asztmás vagy érzékeny egyének esetében.
Színezékek
Az E100-tól E199-ig terjedő számozást a mesterséges színezékek kapták. Egyetlen feladatuk az élelmiszer „szépítése”, vagyis a céljuk az átverés.
A mesterségesek közül szinte mindegyikük kiválthat allergiás reakciókat, némelyik rákkeltő, csak nagyon kevés a teljesen biztonságos. Sok közöttük a szintetikus vegyület, azaz nem természetes anyagokból előállított adalék. Az alább feltüntetett két ártalmatlan színezék bár mesterségesen lett előállítva, természetes eredetű, a többivel szemben legyünk gyanakvóak.
E160a (béta-karotin): sárgarépából kivont narancsszínű, veszélytelen színezék.
E150 (karamell): cukor hevítésével keletkezik, sárgásbarna veszélytelen színezék.
A legjobb színezékek – és nem is jelölik a termékeken E számmal – a természetes eredetű céklalé, pirosszőlőlé, paprikakivonat. Az utóbbi években javulást érzek ezzel kapcsolatban, mert egyre több termékben cserélték ki a gyártók a mesterséges színezékeket természetesre, azonban még mindig nagyon sok helyen találkozhatunk veszélyes “festékanyagokkal” is. Mindig olvasd el az összetevők listát a termékeken!
Az egyes színezékek legmegbízhatóabb mellékhatásairól az összefoglalót lásd a Wikipedia cikkében: Wikipedia színezékek
A hírhedt E-számok (mesterséges adalékanyagok)
Sajnos manapság már nagyon nyitva kell tartanunk a szemünket, ha el akarjuk kerülni a hírhedt „E” számmal jelölt mesterséges adalékanyagokat.
Megkockáztatom, hogy a 100%-os elkerülésük – hacsak nem egy biofarmon, a civilizációtól elkülönülve élünk – jóformán lehetetlen küldetés.
Többekkel találkoztam, akik először nagy kedvvel vetették bele magukat az egészséges táplálkozás világába, aztán feladták, mondván, hogy úgysem tudják ezeket a mesterséges adalékanyagokat kikerülni, így aztán válogatás nélkül ismét összevissza ettek mindent. Már el sem olvasták, mit tartalmaz egy-egy ismeretlen termék.
Mértékkel fogyasztható és nem ajánlott tejtermékek
A cikkeket az ajánlott tejtermékek után a mértékkel fogyasztandó és nem ajánlott tejtermékekkel folytatom.
Mértékkel fogyasztható tejtermékek (de akár teljesen el is hagyhatóak)
- Trappista sajt: magas a zsírtartalmuk, de a nagyobb baj, hogy gyakran mesterséges tartósítószert (pl. kálium-nitrátot, azaz E252-t) tartalmaznak.
- Ide sorolok minden egyéb sajtot, amely mesterséges tartósítószert, esetleg egyéb adalékanyagot (pl. színezéket) tartalmaz.
- Kockasajtok, krémsajtok: szintén magas a zsírtartalmuk, a fehérjetartalmuk csupán fele a teljes értékű kemény, félkemény sajtok fehérjetartalmához képest. Általában több mesterséges adalékanyagot is tartalmaznak (emulgeálósók).
- Tartós tejek: nagyon magas hőmérsékleten kezelik számottevő időn keresztül, a tápanyagok kárt szenvednek az eljárás során.
A legegészségesebb tejtermékek
A jó minőségű tejtermékek fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagot (elsősorban sok szerves kötésben lévő kalciumot) tartalmaznak, jól tesszük, ha rendszeresen fogyasztunk belőlük.
Leginkább ajánlott tejtermékek
- Rengeteg kutatás bizonyítja, hogy a kefir rendkívül jótékony hatással van az emberi szervezetre.
- Mozzarella sajtok: minden valamirevaló élelmiszerboltban kapható ez a vízben tárolt, egészséges sajt. Adalékanyagokat nem tartalmaz.
- Camembert sajtok: noha zsíros, de adalékanyagoktól mentes, egészséges sajt.
- Egyéb valódi kemény, félkemény vagy lágy sajtok, amelyek nem tartalmaznak mesterséges adalékanyagokat. Nem feltétlenül, de általában kicsivel magasabb árfekvésűek.
- Natúr joghurt (vagy mesterséges adalékanyagoktól, cukortól mentes egyéb, pl. gyümölcsös joghurt): sem cukrot, sem adalékanyagokat nem tartalmaznak.
- Cottage cheese, azaz darabos, friss sajt, általában 200 grammos dobozkában kapható egészséges túrószerű sajtkészítmény. Adalékanyagoktól mentes, az ára is igen kedvező.
- Adalékanyag mentes sajtkrém: sajnos ritka, mint a fehér holló, de létezik ilyen, nem is egy. Nincsenek benne a magas foszfáttartalmú mesterséges emulgeálószerek.
- Túró, tejföl, illetve a belőlük készített házi körözött.
- Házi, jó minőségű hagyományos vagy ESL technológiával készült tej. Nekem különösen az ESL technológiával kezelt tejek váltak be, hiszen ezek akár három hétig is elállnak. Nagyszerű alternatívát jelentenek az ultramagas hőmérsékleten kezelt tartós tejek helyett.
Kerülendő húsfélék
Húsfélék, amelyeket jobb, ha elkerülünk
- Közepes vagy gyengébb minőségű, nem száraz, gyakran zsíros vagy inas húsok fogyasztása nem ajánlott, mert nem teljesen színhúsok, magasabb a zsírtartalmuk.
- Szalámi, kolbász és egyéb közepes vagy viszonylag alacsonyabb árfekvésű felvágottak, sonkák. A szalámi és kolbász 30-40%-a zsír, emellett rengeteg ínszalag és gyanús, összerághatatlan alkotó bele van darálva, emellett agyon vannak sózva. A nem színhús felvágottakban pedig már kimondottan kevés a jó minőségű alapanyag, több a haszontalanabb alkotó. Ha látnád, hogyan készülnek, valószínűleg sosem ennél többet. Mesterséges adalékanyagokból (pl. előbb említett tartósítószer (nátrium-nitrit), ízfokozók, alkalmanként színezékek) sincs hiány bennük.
Fogyasztható húsok
Ennek az írásnak nem az a célja, hogy a vegetarianizmust hirdesse, és az sem, hogy lebeszéljen róla bárkit is. Élhetünk egészségesen így is, úgy is, de az vitathatatlan tény, hogy rengeteg húsipari termék van ma a polcokon, amit még a kutyának sem szabadna odaadnunk. Sőt, a nagyobb részük sajnos ilyen. Nagyon meg kell tehát válogatnunk, hogy milyen húsféléket fogyasztunk.
Lazac
Bár a lazac nem tekinthető mindenki által beszerezhető árucikknek, aki megteheti, hogy megvegye, fontos egészséges táplálkozást érintő szabályokat kell betartania:
Nagyobb élelmiszerboltokban, bevásárlóközpontokban fóliában kapható gyönyörű élénkrózsaszínben pompázó lazacfilé, ami mesterséges színezékektől tündöklik (E110, E124). Ezek a mesterséges színezékek érzékeny egyéneknél allergiaszerű tüneteket okozhatnak, sőt egyes vizsgálatok még súlyosabb szövődményeket jósolnak.
Kapható alkalmanként viszont egészségesebb, színezékmentes termék is, onnan ismered meg, hogy halvány rózsaszín, nem olyan „betegesen” élénk, mint a társai, illetve az összetevők listából hiányzik a színezék.
