Témakör: Mesterséges adalékanyagok
A mesterséges adalékanyagok igazi veszélyei, trükkök
Miért óvakodjunk a mesterséges adalékanyagoktól, amennyire csak lehetséges?
-
Nagyon sok mesterséges adalékanyag még viszonylag új keletű, kevés információ áll rendelkezésre a hosszú távú mellékhatásokat illetően.
- Többet közülük más országokban különböző kockázatok miatt már betiltottak, de nálunk alkalmazható.
- Többet közülük itthon már betiltottak, de néha felbukkannak külföldről importált termékekben.
- Több esetben kizárólag állatkísérleteket végeztek, ahol esetenként rákkeltőként viselkedtek bizonyos mesterséges adalékanyagok, de emberen végzett kísérletek nem állnak rendelkezésre.
Egyéb adalékanyagok (ízfokozók, emulgeálók, édesítőszerek, stb.)
A leggyakrabban előforduló antioxidánsok, savanyúságot szabá-lyozók
Az antioxidánsok a tartósítószerekhez hasonlóan késleltetik az élelmiszerek megromlását. Általában azonban nincs számottevő mellékhatásuk.
E260 (ecetsav): veszélytelen, többnyire kenyérfélékben fordul elő.
E270 (tejsav): veszélytelen, többnyire kenyérfélékben, édességekben fordul elő.
E300 (aszkorbinsav, vagy C-vitamin): veszélytelen. Vízoldható, a vizeletben kiválasztódik. Felhasználási köre széles.
E330 (citromsav): erős sav, fogszuvasodást okozhat, egyébként veszélytelen, a szervezet hasznosítja. Felhasználási köre rendkívül széles.
Tartósítószerek
Az E200-tól E299-ig terjedő számozást a mesterséges tartósítószerek kapták, de előfordul néhány gázhalmazállapotú is köztük E900 feletti számozással.
A legelterjedtebbek az alábbiak:
E202 (kálium-szorbát): a legtöbb irodalmi adat szerint veszélytelen, alkalmazási területe a következőkben taglalt nátrium-benzoáthoz hasonlóan elég széleskörű, gyakran együtt alkalmazzák a kettőt.
E211 (nátrium-benzoát): allergiaszerű tüneteket (asztma, csalánkiütések, pattanások) okozhat, különösen asztmás vagy érzékeny egyének esetében.
Színezékek
Az E100-tól E199-ig terjedő számozást a mesterséges színezékek kapták. Egyetlen feladatuk az élelmiszer „szépítése”, vagyis a céljuk az átverés.
A mesterségesek közül szinte mindegyikük kiválthat allergiás reakciókat, némelyik rákkeltő, csak nagyon kevés a teljesen biztonságos. Sok közöttük a szintetikus vegyület, azaz nem természetes anyagokból előállított adalék. Az alább feltüntetett két ártalmatlan színezék bár mesterségesen lett előállítva, természetes eredetű, a többivel szemben legyünk gyanakvóak.
E160a (béta-karotin): sárgarépából kivont narancsszínű, veszélytelen színezék.
E150 (karamell): cukor hevítésével keletkezik, sárgásbarna veszélytelen színezék.
A legjobb színezékek – és nem is jelölik a termékeken E számmal – a természetes eredetű céklalé, pirosszőlőlé, paprikakivonat. Az utóbbi években javulást érzek ezzel kapcsolatban, mert egyre több termékben cserélték ki a gyártók a mesterséges színezékeket természetesre, azonban még mindig nagyon sok helyen találkozhatunk veszélyes “festékanyagokkal” is. Mindig olvasd el az összetevők listát a termékeken!
Az egyes színezékek legmegbízhatóabb mellékhatásairól az összefoglalót lásd a Wikipedia cikkében: Wikipedia színezékek
A hírhedt E-számok (mesterséges adalékanyagok)
Sajnos manapság már nagyon nyitva kell tartanunk a szemünket, ha el akarjuk kerülni a hírhedt „E” számmal jelölt mesterséges adalékanyagokat.
Megkockáztatom, hogy a 100%-os elkerülésük – hacsak nem egy biofarmon, a civilizációtól elkülönülve élünk – jóformán lehetetlen küldetés.
Többekkel találkoztam, akik először nagy kedvvel vetették bele magukat az egészséges táplálkozás világába, aztán feladták, mondván, hogy úgysem tudják ezeket a mesterséges adalékanyagokat kikerülni, így aztán válogatás nélkül ismét összevissza ettek mindent. Már el sem olvasták, mit tartalmaz egy-egy ismeretlen termék.
